FC, ESC, Motorok

Repülésvezérlők, Motorvezérlők és Kefementes motorok.
Ezek a komponensek miatt repül egy drón úgy ahogy. Nagyon fontos szerepük van hiszen nélkülük nem forogna a propeller és neked nem kerekedne mosoly az arcodra amikor gázt adsz.

Repülésvezérlő

Vagy FC, flight controller. Feladata, hogy az ESC-ken keresztül vezérelje a motorokat, a ráépített szenzorok jele, és a távirányítótól érkező utasítások alapján.
Szenzorok:
Racernél az alapvető repülési mód a rate, vagy acro, ehhez csak a giroszkópot használja, viszont ez a mód gyakorlatot is igényel, szóval kezdőként tölts el pár órát szimulátorral repülve, hogy megszokd az irányítást.
A level mód vagy self-level, stabilize, angle, inkább való kezdőknek, itt ugyan nem tudsz látványos trükköket csinálni, de könnyebben elsajátíthatóak az alapvető mozdulatok. (bár inkább ajánlanám a szimulátort, és ha ott megy, élőben rögtön az acro-t, így nem rögzülnek be későbbre káros mozdulatok!) Ehhez giroszkóp és gyorsulásmérő (accelerometer) szükséges.
Barométer akkor kell, ha szeretnél olyan módot, ahol a távirányító birizgálása nélkül is egy szinten tud maradni a gép. Racerhez ez többnyire felesleges, videós, fotós nagyobb gépeknél szokták használni.
GPS vevő, ha csak egy jól behatárolt részen, pályán repülsz felesleges a racerbe, nagyobb gépeknél a barométer mellett GPS-el is lehetséges a pozíciótartás, illetve autopilóta, hazatérés mód. Freestyle, long range gépnél viszont érdemes megfontolni, a GPS koordináták kiírathatóak az OSD-re, vagy telemetrián rögzíthető, egy elveszett gépet megtalálni könnyebb lehet így. Racer FC-re integrált GPS nincs, külön lehet venni $10-20 környékén, a betaflight tudja is kezelni.
Magnetométer/iránytű pedig csak akkor kell, ha szeretnél iránytartást a gépbe, racerhez ez sem szokás.

A repülésvezérlők többségében egy InvenSense MPU6*** családból származó szenzor dolgozik, amiben giroszkóp és gyorsulásmérő is található. Ez az acro-val vagy 6DOF-val jelölt vezérlőkön is megvan, így nekünk ez a Level, Acro módokhoz kezdőként és haladóként is bőven elég, nem kell költeni a fullos vezérlőkre. Aki pedig nagy drónt épít, inkább vegyen ahhoz való vezérlőt. (pixhawk, naza v2, tarot zyx-m)
Csatlakozás szerint, ha lehet SPI buszos szenzorral szereltet válassz, az gyorsabb. (MPU6000, MPU6500, MPU9250)  Ezek képesek 8kHz-es frissítéssel adni a repülésvezérlőnek az információt, vagyis másodpercenként akár 8000-szer méri a gép helyzetét és korrigálja a motorok sebességét.
Az újabb, ICM-20602 giroszkóppal felszereltek pedig 32kHz-et is tudnak, bár ennek a kihasználásához már legalább F4, vagy F7 processzoros FC kell.
A 2016 év végi, 2017 eleji egyik nagy hype a soft mount volt. Ez egyébként nem újkeletű dolog, érdemes az FC-ket gumialátétekkel felfogatni, hogy a motoroktól érkező rezgések egy részét elnyeljék. Ugyan van az FC-ben szoftveres zajszűrés, de jóval egyszerűbb a helyzet, ha a zaj egy része már be se érkezik, ugye? 🙂

Processzorok: A jelöléseknél az F1, F3, F4, F7 az STM32 processzorcsalád különböző tagjait jelöli. A vezérlő a szenzorok, és a távirányító jelét másodpercenként több ezerszer feldolgozza, ehhez elég bonyolult algoritmusokat használ. Minél többször tudja ezt elvégezni, annál jobban, pontosabban irányítható a gép. (egy bizonyos szintig persze) Egy-egy ilyen feldolgozási ciklust PID loopnak hívunk, az algoritmustól, és a neki beállított értékektől függ, hogy mennyire lesz stabil/érzékeny a gépünk. Az F1, F3 processzorok 72MHz-en működnek, az F4 180MHz-en. Az F3, F4 viszont tartalmaz lebegőpontos számításokat megkönnyítő részt is, szóval az F1-hez képest az F3 is jóval gyorsabban képes végrehajtani a számításokat, vagyis másodpercenként jóval több PID ciklust tud végrehajtani. Ezért, ha most építesz gépet, minimum F3-as, de inkább F4-es vezérlőt válassz. Tényleg! Ne szopasd magad F1-essel! 🙂 Ráadásul a Betaflight nem is támogatja már az F1-eseket, de lassan az F3-as programmemóriája is kevés lesz neki.

Szolgáltatások: Egyre több mindent integrálnak rá a vezérlőkre, érdemes alaposan körbenézni mire van szükség, mennyi helyünk van. És persze ott van Murphy, ami elromolhat, el is romlik, ha egy kis tranzisztor eldurran egy ESC-n egy motorhiba miatt, akkor max. egy motor+esc csere kell, 4in1 esc-nél komplett csere, integrált vezérlőnél pedig még rosszabb a helyzet. Minigépeknél persze előnyös, ha kisebb, kompaktabb, de ahol van hely, és nem számít pár plusz gramm, inkább érdemes külön venni, ha már tapasztaltabb leszel, akkor érdemes megfontolni, hogy mi felel meg legjobban az igényeidnek.
Ha van tápegység a lapon, akkor lehet közvetlenül az akkuról járatni, nem kell külön a PDB-re kötni.
Egyes vezérlőkben integrált OSD is van emellett, aki szeretné használni, ez is egy opció, és itt közvetlenül a vezérlő hajtja, nem vesz el egy soros portot, valamint betaflightból beállítható. (ezekről lejjebb részletesen)
Jó, ha vannak gombok, vagy minimum jumperek, pl. a bootloader indításához, akkor firmware frissítésnél nem kell drótdarabokkal bohóckodni.
Van olyan is, amelyiken árammérő szenzor is található, ott OSD-n pontos áramértékeket tud mutatni, vagy a logban rögzíteni, a végén látszik, mennyi energiát fogyasztott.
Logger funkció: Vagy más néven blackbox, rögzíti a szenzorok értékeit, a távirányítótól bejövő utasításokat, a motorok sebességét. Hasznos lehet hibakereséshez, tuninghoz, lehet pl.  videófelvétellel együtt elemezni, vagy akár olyan videót szerkeszteni, ahol a távirányító karok állását is mutatja. Pl. ha nyílegyenesen felfelé mész, de a logban az látszik, hogy 3 motor 75%-on megy, egy pedig 100-on, az utalhat a motor vagy esc hibájára. Érdemes tehát olyan FC-t venni, amiben SD kártya van a logokhoz.
20-40USD körül korrekt vezérlők kaphatóak, érdemes kicsivel többet rászánni, mert nagyban befolyásolja az élményt, és ez hosszabb távú befektetés, nem ez romlik el elsőnek. ☺
Ha elkészültél a forrasztásokkal, érdemes átkenni a vezérlőt valamilyen védőlakkal, egyébként akár a nedves fűből bekerülő vízcseppek is kinyírhatják! (conformal coat angolul, itthon pl. a plastik 70, urethan 71 spray megfelel)

Hozzászólások lezárva.